Tudományos evidencia

Egy gyógymód tudományos bizonyítottsága többek között e három elfogadott módon
megközelíthető:

a)     Placebón felüli klinikai gyógyító hatás bizonyítása (klinikai kutatás)
b)     Biológiai hatás bizonyítása (alapkutatás)
c)     Hatásmechanizmus bizonyítása/megértése (alapkutatás)

A tudományos kutatási eredmények megbízhatósága nagyban függ a bizonyításra
választott kutatási módszertől.  Ennek durván leegyszerűsített példája, hogy az
eredmények mennyire különbözőek lesznek, ha a mágneses erő létezésének
demonstrációjához vasat vagy alumíniumot használunk a mágnessel szemben, vagy ha
egy haditengerészeti parancsot jelző zászló létezését a vak vagy a látó szemünkkel
ellenőrizzük a hajótávcsövön keresztül…

Ha tehát a homeopátiát akarjuk tesztelni, egy egyénre szabott gyógymód tesztelésének
lehető legoptimálisabb módját kell megtalálnunk. A hagyományos orvoslás által a
homeopátiára erőltetett, tömegekre jól használható, de egyéni gyógymódok tesztelésére
kevéssé alkalmas evidencia formák – placebó-kontrollált duplavak vizsgálatok és
metaanalízisek – erre nem optimálisak.  Az egyéni gyógyulásra és ennek jellemzőire
koncentráló módszerek – obzervációs tanulmányok, esettanulmányok, esetsorozatok,
kvalitatív vizsgálatok – optimálisabbak, ezek eredményeit azonban a jelenlegi
tudományos megközelítés kevesebbre értékeli.

A hivatalos tudomány által leértékelt tény, józan paraszti ésszel mégis evidenciának
minősül az a 120 millió beteg, akiket az Indiai kormány komplementer medicina
minisztériumi irányítással kizárólag homeopátiával lát el, illetve az a 100 millión felüli
számú művelt európai polgár, akik nagy része úgy veszi igénybe a homeopátiás
kezelést, hogy ezt ráadásul saját zsebéből fizeti. Széchenyiről, Kossuth-ról, Deák
Ferencről és más nagy magyar homeopátia-használó kiválóságokról nem is beszélve…

Nézzük tehát, 2015-ig milyen bizonyítékok állnak rendelkezésünkre a homeopátiás
gyógymód használatának alátámasztására.

(a) Amennyiben a homeopátiás kezelés placebón felüli
klinikai gyógyító hatásának bizonyítékait vizsgáljuk
Először is, a tudományos világ által manapság előnyben részesített randomizált placébó
kontrollált vizsgálatok – amelyek szabvány gyógyszert tesztelnek, szabvány betegekre,
szabvány környezetben – kevésbé alkalmasak az egyénre szabott terápiák, mint a
homeopátia, eredményességének tesztelésére.

Másodszor, a homeopátia elleni előítélet miatt a homeopátiás vizsgálatok még szigorúbb
szakértői szűrőn mennek át, mint a hagyományos orvosi klinikai vizsgálatok.

A fentiek  ellenére a homeopátia – placébót felülmúló – klinikai hatását
konkluzívan bizonyító minőségi klinikai vizsgálatok nyolcszor annyian
vannak, mint a negatív eredményt hozók miután leszámítottuk a nem értelmezhető
vizsgálatokat; ez a hagyományos orvoslásra is jellemző
arány (http://www.facultyofhomeopathy.org/research/).

A homeopátia a létező metaanalízisek eredményeinek mérlegelése alapján is
placebón feletti hatásúnak, és klinikailag eredményesnek mondható:
 Journal Systemic reviews:  „Megállapításaink konzervatívan ugyan, de azt sugallják,
hogy az általunk vizsgált kórképek nagy többségében az  egyénre szabott
homeopátiás kezelésnek kimutatható, konkrét hatása van” – Mathie et al (2014)
32, egyénre szabott homeopátiás kezelést vizsgáló placebó-kontrollált vizsgálatot
elemezve.  Randomised placebo-controlled trials of individualised homeopathic
treatment: systematic review and meta-
analysis. http://www.systematicreviewsjournal.com/content/3/1/142/abstract
 Forsch Komplementmed:„A homeopátiás kezelés eredményessége klinikai
evidenciával alátámasztható, szakszerű használata biztonságos” – Bornhöft et al
(2006): A Bundesamt für Gesundheit, Svájc egészségügyi főhatósága
megrendelésére készült tudományos tanulmány 22 szisztematikus áttekintést és 4
metaanalízist vizsgált Forsch Komplementmed2006;13 Suppl 2:19-29. Epub 2006
Jun 26. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16883077
 Lancet:  „A homeopátiás szerek hatása 2,45-ször nagyobb volt, mint a placébóé.” –
Linde et al. (1997) A homeopátia klinikai hatása tényleg placébó hatás? A placébó-
kontrollált vizsgálatok metaanalízise.  186 vizsgálat, ebből csak 89 (48%) felelt meg
a metaanalízisba kerülés szigorú feltételeinek. Lancet, September 20, 1997,
350:834-843.
 BMJ: “107 vizsgálat közül 76%, azaz 81 vizsgálat mutatta ki a homeopátiás szerek
eredményességét. A legjobb 22 vizsgálat közül 68%, azaz 15 vizsgálat  mutatott ki
eredményességet.” A vizsgálatot három holland nem-homeopátiás orvosprofesszor
végezte; az eredmények őket is meglepték. – Kleijnen et al (1991) British Medical
Journal, February 9, 1991, 302:316-323.

A sajtó által sokszor idézett, a homeopátiát placebónak kikiáltó  2005-ös Shang &
Egger cikk átláthatatlan jellege és súlyos részrehajlása miatt diszkreditálttá vált –
többek között a semlegességéről híres Svájc Health Technology Assessment-je is
leminősítette – így mi is elvetjük.
‘Nem láttam még Edzard Ernst-nél nyilvánvalóbban elfogult tudományos írót’’  írja
Robert Hahn, a svéd Linkoping University aneszteziológus professzora. Hahn szerint „a
homeopátiás szerek klinikai vizsgálatai legtöbbször placebó feletti hatást produkálnak; az

ezzel ellentétes álláspontot képviselő kutatók más által minőséginek tartott vizsgálatok
értéktelenné nyilvánításával, virtuális adatok használatával és a célnak nem megfelelő
statisztikai módszerek alkalmazásával támasztják alá
kijelentéseiket. http://www.karger.com/Article/Pdf/355916.

A fenti metaanalízisek eredményei alapján a homeopátia placebón felüli hatásossága
gyengén ugyan, de bizonyított.
Bár a kisebb számú kutatás miatt a homeopátiára vonatkozó százalékok
kevésbé megbízhatónak tekinthetőek, a homeopátia eredményessége az
eddigi kutatások alapján a hagyományos orvoslás eredményességéhez
igen hasonló eloszlást mutat:

 A hagyományos orvosi beavatkozások eredményessége az akadémikus orvoslás
saját elemzése szerint, a BMJ által kiválasztott 3000 randomozált klinikai vizsgálat
alapján: 50%-nak nem ismert az eredményessége,  41%-a jótékony hatású
(egyértelműen jótékony, valószínűen jó, és„még megéri az okozott kárt”) és 8%-uk
nem jó hatású (5%-nál nem valószínűsíthető jó hatás és 3% egyértelműen káros
hatású) (British Medical Journal clinical evidence
portal, http://clinicalevidence.bmj.com/x/set/static/cms/efficacy-
categorisations.html)
 A homeopátiás kezelés eredményessége a homeopátiás szakma kutatóinak
elemzése szerint: Elismert, szakértői bírálatot alkalmazó szakmai folyóiratokban 61
különböző  betegség kategóriában 2014 végéig 189 homeopátiás témájú
randomozált klinikai vizsgálat került publikálásra, ebből 104 volt placébó-
kontrollált.  Ha csak az utóbbikat vesszük, ezeknek 54%-a volt non-konkluzív (nem
vonhatók le statisztikailag szignifikáns következtetések), 41%-uk egyértelműen a
placébónál magasabb gyógyító hatást mutatott ki  és 5%-uk nem mutatott ki a
placébónál nagyobb hatást. (http://www.facultyofhomeopathy.org/research/)

A klinikai vizsgálatokon kívül a homeopátiás praxisokban világszerte többszázezres, ha
nem milliós számban állnak rendelkezésére homeopátiával gyógyult eseteket
bemutató esettanulmányok és esetsorozatok; ilyenek  az orvostudomány saját
evidenciabázisában is szerepelnek.
(b) Amennyiben a homeopátia biológiai hatásának
bizonyítékait vizsgáljuk, alább egy pár példa a
homeopátia biológiai hatását egyértelműen kimutató,
növényeken és humán sejteken végzett vizsgálatokra:
 A homeopátiás Gelsemium befolyásolja a génkifejeződés (génexpresszió)
folyamatát; több potenciában is bizonyítottan gátló hatást gyakorol bizonyos

génekre. Extreme sensitivity of gene expression in human SH-SY5Y neurocytes to
ultra-low doses of Gelsemium sempervirens. BMC Complementary and Alternative
Medicine 2014, 14:104  doi:10.1186/1472-6882-14-104
 Homeopátiás Conium és Thuja Petri csészében sejtölő hatást fejt ki emberi rákos
sejtekre; az egészségesekre nem. Cytotoxic effects of ultra-diluted remedies on
breast cancer cells, Frenkel et al, Int J Onc, 2010 Feb;36(2):395-403.
 A homeopátiásan higított Sulphur és Arsenicum hatással van a Menta növény
növekedési változóira, azaz a növény olajtartalmára és és gyökér ill. csíra-
szárazanyag tartalmára.  Bonato, Proanca, Reis DOI:
10.4025/actasciagron.v31i1.6642 Acta Scientiarum.
(c) Amennyiben a homeopátia pontos
hatásmechanizmusát vizsgáljuk:
Gondolatébresztő:  Nem értékesebb-e megfigyelések és tapasztalat során különbséget
tenni a valós és valótlan jelenségek között, mint a ’lehetetlenről’ alkotott elméleteink
alapján dönteni?  Talán hagyjuk abba a műtétek során használt altatásos érzéstelenítést,
mert fogalmunk sincs, hogyan működik?
„Az általános anesztézia pontos hatásmechanizmusa a felfedezése óta eltelt 150 év után
is rejtély számunkra.” A tudósok még ma is fejlesztik az altatott betegek tudatszintjének
állapotát pontosan mérő módszereiket és eszközeiket. – Michael Alkire, a University of
California Irvine School of Medicine aneszteziológusa, The Encyclopedia of
Consciousness
Empirikus megfigyeléseink és 250 év tapasztalati igazolás alapján mondhatjuk, hogy a
homeopátia a hasonlóság természeti törvénye alapján működik, mely szerint élő
szervezetben a gyengébb dinamikus hatást tartósan kiolthatja egy másik, hozzá nagyon
hasonló, de erősebb, csupán jellegében különböző hatás.

Példa erre, amikor a kanyaró megjelenése kioltja, azaz meggyógyítja a krónikus
herpeszes bőrkiütést vagy a krónikus vöröses bőrkiütést (Hahnemann: Organon).   A
mai orvostudomány is használja a hasonlóság törvényével való gyógyítás módszerét,
amikor sugármérgezés esetén a rádióaktív anyag nem sugárzó, stabil izotópját
használják kezelésként, vagy ahogy a metanolmérgezést etanollal kezelik.

Egyre közelebb járunk a hasonlóság alkalmazásának és ezzel a homeopátia
hatásmechanizmusának pontos megértéséhez.  Eddigi alapkutatásaink eredményei arra
mutatnak, hogy a homeopátia hatásmechanizmusát nem kémiai, hanem fizikai
jelenségekkel tudjuk majd egyszer egészen pontosan is megmagyarázni.
A homeopátiás gyógyszerekben bizonyos higítás felett az eredeti anyag egyetlen
molekulája sem fellelhető, a világon azonban már hat különböző nanotechnológiai
laboratórium is kimutatta, hogy ezekben a magasan dinamizált homeopátiás
higításokban fellelhetők az eredeti anyag ún. nanorészecskéi.
 Chikramane PS, Suresh AK, Bellare JR, Kane SG. Extreme homeopathic dilutions
retain starting materials: a nanoparticulate perspective. Homeopathy 2010; 99(4):
231e242.
 Upadhyay RP, Nayak C. Homeopathy emerging as nanomedicine. Int J High
Dilution Res 2011; 10(37): 299e310.
 Elia V, Ausanio G, Gentile F, Germano R, Napoli E, Niccoli M. Experimental evidence
of stable water nanostructures in extremely dilute solutions, at standard pressure
and temperature. Homeopathy 1/2014; 103(1): 44e50.
 Stovbun SV, Kiselev AV, Zanin AM, et al. Effects of physicochemical forms of
phenazepam and Panavir on their action at ultra-low doses. Bull Exp Biol Med Aug
2012; 153(4): 455e458.
 Demangeat JL. NMR relaxation evidence for solute-induced nanosized
superstructures in ultramolecular aqueous dilutions of silicalactose. J Mol Liq 2010;
155: 71e79.
 Barve R, Chaughule R. Size-dependent in vivo/in vitro results of homoeopathic
herbal extracts. J Nanostructure Chem 2013; 3: 18.

A klinikai vizsgálatok eredményességével együtt szemlélve a homeopátia tehát a
nanomedicina első formájának tekinthető.

Jelenleg többek között az AIDS-t okozó HIV vírus felfedezéséért 2008-ban orvosi
Nobel díjat nyert Luc Montagnier professzor kutatja mélyrehatóan a magas
higítások jelenségét, és eddigi eredményei szerint:  „Azt már mondhatom, hogy a
(homeopátiában használt dinamizált) magas higítások korrektek.   Egy anyag magas
higítása és dinamizálása egyáltalán nem ‚semmi’, hanem kimondható, hogy a higított-
dinamizált vízmolekula struktúrák az eredeti molekulákat utánozzák” Interjú Luc
Montagnier-vel a Science 2010. december 24-i számában
(http://www.sciencemag.org/content/330/6012.toc)

Dr. Brian Josephson, Nobel-díjas fizikus szerint:  „a homeopátia a a víz
struktúrájával kapcsolatos jelenségek figyelembe vétele után tudomásom szerint már
nem cáfolható”  http://www.huffingtonpost.com/dana-ullman/luc-montagnier-
homeopathy-taken-seriously_b_814619.html

Szerző: Székely Andrea